Gondolatok az euró magyarországi bevezetése időzítésének dilemmájáról – ezzel a címmel jelent meg Gottfried Péternek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa tagjának esszéje a Hitelintézeti Szemle 2021 szeptemberi számának Jövőképünk című, új rovatában. Az esszéhez kapcsolódva a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Hitelintézeti Szemle online kerekasztal-beszélgetést szervezett.

A rendezvényen a résztvevőket Virág Barnabás, az MNB alelnöke, a Hitelintézeti Szemle szerkesztőbizottságának elnöke, az MKT Versenyképességi Szakosztályának elnökségi tagja köszöntötte. A panelbeszélgetés résztvevői: Gottfried Péter, az MNB Monetáris Tanácsának tagja, az esszé szerzője; Terták Elemér, az MKT elnökségének tagja, a K&H Bank Zrt. felügyelőbizottságának elnöke; Banai Ádám, az MNB monetáris politikáért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezető igazgatója és – moderátorként – Pleschinger Gyula, az MNB Monetáris Tanácsának tagja, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke voltak.

A beszélgetés már visszanézhető az MKT YouTube-csatornáján:

Az MTI tudósítása a rendezvényről:
Egy elsietett, a fejlettségbeli különbségeket figyelmen kívül hagyó csatlakozás az eurózónához Magyarország számára minimum növekedési áldozattal, de akár stabilitási kockázattal is járhat – mondta Gottfried Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa tagja a Hitelintézeti Szemlében megjelent írása apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetésen szerdán. A Magyar Közgazdasági Társaság és az esszét közlő pénzügyi lap online eseményén kijelentette: eltérő fejlettségű országoknál problémát okozhat, hogy nincs lehetőség testre szabható monetáris politikára a közös pénz használata mellett, egyik országnak túl laza, a másiknak túl szigorú lehet a központi bank döntése.

Az euró bevezetésével a várakozások ellenére nem gyorsult fel a konvergencia az övezeten belül, azok a különbségek, amelyek a közös pénz bevezetésekor fennálltak, megmaradtak, sőt adott esetben még nőttek is – emlékeztetett a közgazdász. A közös pénz bevezetéséből profitáltak például a németek, az osztrákok, a hollandok, a déli országok fejlődése pedig “megrekedt”. Vannak eurót nem használó országok, amelyek felzárkózása sikeresnek tekinthető a közös fizetőeszköz nélkül is, például Svédországé, Dániáé, Lengyelország, Csehországé és egyes szakaszokban Magyarországé is. Tartós trendnek látszik, hogy a visegrádi négyek kereskedelmi súlya felértékelődött.

Az euró bevezetésével nem sikerült megállítani azt a tendenciát, hogy az Európai Unió világgazdasági súlya fokozatosan csökken, ugyanakkor a rendszer kiállta a válságok próbáját, ha jelentős áldozatokkal is, de képes volt kezelni a nehézségeket – világított rá az ambivalenciára Gottfried Péter. Felidézte, hogy a magyarországi euróbevezetést ahhoz szokták kötni, ha az egy főre jutó GDP eléri az eurózóna átlagának 85-90 százalékát. Jelezte, hogy ez ugyanakkor nem biztos, hogy elég, hiszen a versenyképesség területén is le kell dolgozni a hátrányokat.

A magyar gazdaság és az euróövezet közötti gazdasági összefonódás olyan erős, hogy az euró sikere akkor is magyar érdek, ha itt még nem használjuk hivatalosan a közös fizetőeszközt – mutatott rá a monetáris grémium tagja. A magyar külkereskedelem 85 százalékát az eurózóna tagjaival bonyolítja az ország.

“Az euróövezeti csatlakozásba politikailag nem érdemes többet belelátni annál, mint ami, Magyarország politikai elkötelezettsége az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás pillanatában már eldőlt” – így fogalmazott. Gottfried Péter szerint amennyiben az ország elég erőt érez magában ahhoz, hogy végrehajtsa a versenyképessége javításához és a növekedés fenntarthatóságához, illetve az adósságok tartós csökkentéséhez szükséges reformokat, érdemes kivárni. Amennyiben nincs elegendő elszántság ehhez, akkor lehet gondolkodni a prioritási sorrend megváltoztatásán, és reménykedve a hozamok kedvező alakulásában, előre hozni az euróbevezetést. (MTI)


Sajtóvisszhang:

Az elmúlt időszakban csökkentek az euró bevezetésének előnyei (Növekedés.hu)
Mikor legyen eurónk? (Index.hu)
Gottfried Péter: növekedési áldozattal járhat az euróövezethez való elsietett csatlakozás (Inforádió)
A felzárkózás után jöhet az euró (VG)
Az MNB Monetáris Tanácsának egyik tagja szerint nem szabad elsietni az euróbevezetést (Portfolió.hu)
Először a felzárkózás, aztán jöhet az euró (Figyelő)
Monetáris tanácstag: stabilitási kockázattal járhat az euró elsietett bevezetése (Az Üzlet)

Kapcsolódó dokumentum:
Gottfried Péter esszéje a Hitelintézeti Szemle honlapján (pdf)