A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztálya – a Magyar Urbanisztikai Társasággal és a Magyar Regionális Tudományi Társasággal együttműködésben – online konferenciát szervezett a 2021–27-es uniós programozási időszak magyarországi tervezéséhez kapcsolódva 2021. április 15-én. A konferencia előadásai és panelbeszélgetései már visszanézhetőek a honlapunkon.

A délelőtti blokkban, Pleschinger Gyula MKT-elnök köszöntőjét követően, a Fejlesztéspolitikai Szakosztály elnöke, Baráth Etele moderálásával Magyarország fejlesztéspolitikai elveiről, eredményeiről, az uniós források várható makrogazdasági hatásairól és az Európai Szemeszter folyamat összefüggéseiről beszélgettek a felkért szakértők. E blokk bevezető előadásait Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, az MKT Államháztartási Szakosztályának alelnöke és Rózsa Judit, az Európai Bizottság strukturális reformokért felelős főigazgatóságának igazgatója tartották. A két előadást egy kerekasztal-beszélgetés követte Szepesi Balázs (Mathias Corvinus Collegium), Gál Zoltán (Magyar Regionális Tudományi Társaság), Terták Elemér (Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, MKT), Weinhardt Attila (Portfolió.hu) és Palócz Éva (Kopint-Tárki Zrt., MKT) részvételével, majd felkért hozzászólóként Becsey Zsolt (Károli Gáspár Református Egyetem, MKT Európai Uniós Szakosztály), Edelényi András (EGSZB), Rechnitzer János (Magyar Regionális Tudományi Társaság), valamint Gyenes Zoltán (Európai Bizottság Magyarországi Képviselet) osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.

A délelőtti blokkról az MTI is beszámolt:
Önmagában az uniós források nagysága ugyan nem jelent garanciát a fenntartható növekedésre, mert azt a gazdaságpolitika határozza meg, de az új költségvetési ciklus összegei érdemben növelik a magyar GDP-t – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára csütörtökön online szakmai konferencián.
Banai Péter Benő a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT), a Magyar Urbanisztikai Társaság, valamint a Magyar Regionális Tudományi Társaság közös konferenciáján rámutatott: jelentős források állnak az ország rendelkezésére. A 2021-2027-es fejlesztési időszakban, mintegy 49 milliárd euróval (17 600 milliárd forint) lehet számolni. Ebben az új ciklus keretösszege mellett az előző ciklus maradványösszege is benne van.
Ezek a források a gazdasági növekedéshez érdemben, a GDP több százalékpontját elérő mértékben járulhatnak hozzá – ismertette. Az Európai Bizottság számítása szerint az uniós források által elért növekedési többlet közel a GDP 3 százaléka volt Magyarországon 2014-2020 között. Természetesnek nevezte, hogy a források a növekedéshez hozzájárulnak, azonban hangsúlyozta, hogy sok múlik a felhasználás hatékonyságán. Példaként a déli országokat említette, amelyek több évtizedes uniós forrásbősége nem eredményezett látványos fejlődést, sőt visszaestek, a “nettó kedvezményezett” pozíciójuk ellenére, különösen a munkanélküliségi mutatókban. Eközben a kelet-közép-európai országok csökkentették a lemaradásukat az uniós átlagtól – mutatott rá.
Alapvetően a gazdaságpolitika minősége az, ami meghatározza a tartós felzárkózást – húzta alá. A többéves bérmegállapodás 2016-ban, az első évben a szocho kulcsának jelentős csökkenése, a minimálbér-garantált bérminimum szintjének jelentős növelése mellett mintegy 1 százalékponttal növelte a GDP-t. Úgy, hogy emellett az államháztartás stabilitását is megmaradt – mondta, hozzátéve: ez tipikusan az a gazdaságpolitikai lépés, ami nem került semmibe az államháztartásnak, mégis jelentősen megemelte a növekedési szintet. Ezek azok a lépések, amelyeket az uniós modellszámítások nem tudnak figyelembe venni. Szerinte Magyarországnak, ahogy minden uniós országnak figyelnie kell arra, hogy a gazdaságpolitikáját más országokkal is összehangolja, unión belül is, ahogy az unión kívüli országokkal is.
Banai Péter Benő arról is beszélt, hogy az uniós források felhasználásának ára van: a jogszabályban elvártnál jóval több hazai finanszírozást igényel a források felhasználása az el nem számolható költségek és költségnövekmények miatt. Ismertetése szerint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében az áfa el nem számolhatósága ezermilliárd forintos pluszkiadást jelent. Rámutatott: az uniós források megelőlegezése miatt a kormányzati kifizetés és a későbbi bizottsági átutalások között a GDP több mint 2 százalékát kitevő, ezermilliárdos különbség van. Így az államadósság-ráta átmenetileg jelentősen magasabb lehet az uniós források felhasználásával, mint akkor, ha a kormány a kedvezményezettek felé csak annyit fizetne ki, mint amennyi az uniós átutalás.
Látni kell, hogy a felzárkózás nem csak a kedvezményezett országnak kedvező, mivel az átlagon felüli növekedés átlagon felül növeli az ország befizetéseit. Közlése szerint 2021-2027 között a magyar hozzájárulás éves átlagos szinten közel 190 milliárd forintos többletbefizetést jelent, ami a hétéves ciklusban 53 százalékos növekedés a 2014-2020-as befizetésekhez képest.
Pleschinger Gyula, az MKT elnöke, a jegybank monetáris tanácsának tagja szerint van helye bőven az új uniós ciklus előző időszakhoz viszonyított csaknem másfélszer több forrásának. Az országnak van növekedési adóssága, amit a járvány okozta gazdasági kontrakció miatt szenved el. Ezen kívül a járvány olyan folyamatokat gyorsított fel mint a digitalizáció, amely a termelés és a fogyasztás szerkezetében egyaránt változásokat idéz elő – mondta, hozzátéve: a gazdaság újraindítását ezekhez a szerkezetében megváltozott igényekhez igazodó, új szerkezetben érdemes megfontolni a versenyképesség növekedése érdekében. A tanácskozáson sok olyan javaslatot, ötletet tudnak majd felvetni, amelyek segíthetik a bonyolult tervezési folyamatot, ahogy segítheti a döntéshozókat is a folyamat levezénylésében – vélekedett.
Baráth Etele, az MKT fejlesztéspolitikai szakosztályának elnöke arról tájékoztatott, hogy benyújtották az új fejlesztési időszak programjaira vonatkozó kidolgozott javaslataikat a kormánynak.

A konferencia délutáni blokkjában – a Közgazdasági Szemle főszerkesztője és az MKT elnökségi tagja, Halm Tamás moderálásával – a magyar felkészülés és tervezés aktuális állásáról és eredményeiről, az előttünk álló időszak településfejlesztési vonatkozásairól beszélgettek a felkért szakértők. E panel bevezető előadását Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára tartotta. A bevezető előadást egy kerekasztal-beszélgetés követte Balás Gábor (Magyar Urbanisztikai Társaság, Hétfa Kutatóintézet), Heil Péter (Európai Parlament), Szaló Péter (Belügyminisztérium, Falufejlesztési Társaság) és Essősy Zsombor (MAPI) részvételével, majd felkért hozzászólóként Lukács András (Levegő Munkacsoport), Szebeni Dávid (Enrawell), Vajda László (MKT Mezőgazdasági Szakosztály) és Boda György (MKT Munkaügyi Szakosztály) osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.


Kapcsolódó prezentációk:
Heil Péter összefoglalója a konferencián elhangzottakról (pdf)
Heil Péter jegyzetei az elhangzottakról (pdf)
Banai Péter prezentációja (pdf)
Rózsa Judit prezentációja (pdf)
Gál Zoltán prezentációja (pdf)
Gyenes Zoltán prezentációja (pdf)
Weinhardt Attila hozzászólása (pdf)
Dányi Gábor prezentációja (pdf)
Heil Péter prezentációja (pdf)
Vajda László hozzászólása (pdf)
Boda György prezentációja (pdf)
Gyenes Zoltán 2021. február 18-i prezentációja (pdf)


Sajtóvisszhang:
Ára van a sok EU-pénznek és valójában a gazdaságpolitika minőségén múlik a felzárkózásunk (Portfolio.hu)
Kiderült, mire mennyi EU-s pénzt szán az új ciklusban a magyar kormány (Portfolio.hu)
PM-államtitkár: Az uniós források nagysága nem jelent garanciát a fenntartható növekedésre (Mandiner Makronóm)
Sok múlik a brüsszeli pénzek felhasználásán (Magyar Hírlap)
Sok múlik az uniós források felhasználásának hatékonyságán (Kormany.hu)
Több pénzt küldhet az EU a következő hét évben (Világgazdaság)
Az uniós források önmagukban nem garantálják a fenntartható növekedést (Hirado.hu)
Uniós források: a tervek már megvannak, de még van egy kis bökkenő (Napi.hu)
Az uniós források nagysága nem jelent garanciát a fenntartható növekedésre (Sárvár Híradó)
Banai: Nem az uniós pénz, hanem a gazdaságpolitika minősége határozza meg, hogy van-e felzárkózás (Mandiner Makronóm)
PM-államtitkár: az uniós források nagysága nem jelent garanciát a fenntartható növekedésre (GazdaságPortál)
PM: az uniós források növelik a GDP-t, de ennek ára van (AzÜzlet.hu)
PM-államtitkár: az uniós források nagysága nem jelent garanciát a fenntartható növekedésre (Webradio.hu)