Meg kell teremteni a sok gyermeket felelősen vállaló családok kiemelt társadalmi-gazdasági elismerésének körülményeit – jelentette ki Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke az MKT Demográfiai Szakosztálya és a Gyermek- és Családbarát Alkotó Műhely közös, könyvbemutató konferenciáján hétfőn Budapesten, a Sapientia Egyetemen.

Kovács Árpád a Jövőnk a gyermek – Adalékok a népességgyarapodás társadalmi programjához című kiadvány bemutatóján fontosnak nevezte, hogy javuljon a gyermekvállalási hajlandóság Magyarországon. Ehhez azonban nem elegendőek a gazdasági ösztönzők vagy a kormányzati programokban megjelenő anyagi támogatások – tette hozzá. Közölte: évente több tízezerrel több magyar hal meg, mint amennyi születik, a generációk között új feszültségek jelentek meg, a család szerepe, védelmet nyújtó ereje pedig halványul.

A Gyermek- és Családbarát Magyarországért Alkotóműhely gondozásában megjelent tanulmánykötetet méltatva Kovács Árpád sürgette a népességfogyás okainak feltárását. A mintegy 400 oldalas könyv jelentőségét úgy érzékeltette: “sohasem volt annyira sürgető, hogy egy széles társadalmi konszenzuson alapuló (…), társadalmi konszenzushoz vezető, szemléletváltozáshoz is hozzájáruló munka szülessen”, mint most. A kormány családtámogatási programjára utalva azt mondta, hogy a népességfogyás “közös kibeszélésének” és “gondolati konszenzusának hiányában” a megvalósuló intézkedések – mint fogalmazott – “a még oly sok pénz” sem adhat önmagában megoldást. Kovács Árpád figyelmeztetett: nincs több vesztegetni való idő, hiszen ha nem születnek további érdemleges intézkedések, belátható időn belül “súlyosan károsodik, emberi erejét vesztheti az ország”.

Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének A demográfiai kihívás, mint a versenyképesség meghatározója című előre megírt előadását az eseményen Báger Gusztáv, az MNB Monetáris Tanácsának tagja, a kötet társszerkesztője ismertette. A globális és magyarországi népesedési tendenciákat és kilátásokat is bemutató prezentáció megállapítása szerint a versenyképességi fordulat egyik kulcseleme a demográfiai fordulat. Ennek feltétele, hogy 2030-ig évente 2000 gyermekkel növekedjen az újszülöttek száma Magyarországon. Az előadás a többi között javaslatot tesz az állami családtámogatások “elköltési hatékonyságának” további növelésére. A jegybank elnöke további javaslatokként fogalmazta meg egyebek mellett az egészségügy “családbarátabbá tételét”, a mesterséges megtermékenyítés nagyobb támogatását, a gyermekvállalást gátló betegségek jobb megelőzését, a gyes és a gyed növelését, a részfoglalkoztatás támogatását, valamint a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának további bővítését is.

Báger Gusztáv, a bemutatott kötet egyik társszerkesztőjeként szólt arról, hogy reményei szerint a tanulmánygyűjtemény jobbító szándékú elemzései és javaslatai elősegíthetik a gyermekvállalást és a családi élet gazdagítását, a nemzet megmaradását. Kiemelt célnak nevezte továbbá a 35 évesnél idősebb szülőképes nők gyermekvállalásának ösztönzését is. A javaslatok között szerepelt a hivatásos szülők életmodelljének bevezetése is. (MTI)

Sajtóbeszámolók a konferenciáról:
Kimondták: nem elég még több pénzt adni a családoknak, hogy több gyerek szülessen (Portfolió.hu)
Kedvező lenne a részmunkaidő támogatása (Magyar Hírlap)
Nincs több idő: új minisztériummal állítanák meg a népességfogyást (Napi.hu)
Összetett stratégia kell a népesedési fordulathoz (Demokrata.hu)