A Költségvetési Tanács (KT) munkáját segítő elemzők többsége idén 4,5 százalék körüli növekedést vár, jövőre a prognózisok alapján lassul a gazdasági bővülés üteme – ez derült ki a tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) közösen rendezett konferenciáján pénteken Budapesten.

Kovács Árpád, a KT elnöke elmondta: a Költségvetési Tanács évről évre azért rendezi meg ezeket a tanácskozásokat, hogy bemutassa a tudományos közösségnek, a közgazdász-társadalomnak: döntései megalapozásához kikéri és figyelembe veszi a szakmai műhelyek legszélesebb körének véleményét.

A tanácskozáson Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója elmondta: reális a költségvetésben az idei és a jövő évre kitűzött hiánycél. Rámutatott: ha 2020-ban a költségvetési tartalékokat teljesen felhasználják, akkor 1,4 százalék lehet a hiány, míg ha nem költik el a tartalékokat, akkor csupán 0,6 százalék lesz a deficit a GDP-hez mérten, mindkét esetben anticiklikusnak mondható a költségvetés. Baksay Gergely jelezte: a kormány által felvázolt adósságpálya reális, az államadósság GDP-hez mért aránya a következő időszakban tovább csökken, az MNB prognózisa szerint idén 67,3 százalék, 2020-ban 64 százalék körüli szintre mérséklődhet. Ráadásul az éves, GDP-arányos kamatkiadások a 2013-as 4,5 százalékról már mintegy felére, 2 százalékra csökkentek – tette hozzá a jegybank igazgatója. Elmondta: a büdzsé folyamatai szempontjából az is kedvező, hogy az idei első nyolc hónapban a pénzforgalmi bevételek magasabbak voltak, mint az elmúlt év azonos időszakában.

Simon József, az Állami Számvevőszék ellenőrzés-vezetője kiemelte: a büdzsé idei bevételeit tekintve a társaságiadó-bevétel a legkockázatosabb, várhatóan 80-100 milliárd forint elmaradás lesz ebből az adónemből a tervezetthez képest. Viszont ezt kompenzálják az áfa- és szja-bevételek. A büdzsé kiadásait nézve időarányos a teljesítés az év eddigi részében – mondta a számvevőszék szakembere. Kiemelte: nincs olyan kockázat, ami az államháztartási hiány vagy az adósságráta teljesülését fenyegetné.

Cserháti Ilona, a Budapesti Corvinus Egyetem docense elmondta: a magyar gazdaság helyzetét nézve nagyon pozitív tényező, hogy kiemelkedő, 5,1 százalékos volt a GDP-növekedés üteme tavaly és az idei első fél évben is, és szintén igen magas, 4,8 százalék volt a lakossági fogyasztás bővülése 2019 első felében. Az egyetemi docens rámutatott: idén 4,5, jövőre 3,5 százalék, 2021-ben 3,3 százalék körüli lehet a magyar gazdaság növekedése, a beruházások bővülése azonban a korábbi évekhez képest alacsonyabb szintet ér majd el. Az infláció 2019-ben 3,3 százalék körül alakulhat – fűzte hozzá. Cserháti Ilona jelezte: jelentős kockázatot nem lát a tervezett fiskális pálya megvalósulását nézve. A külkereskedelmi mérleg esetében az áruforgalmi mérleg egyenlege csökken, amit egyelőre ellensúlyoznak a szolgáltatások. A külső kockázatok között említette az egyetemi docens a Brexit tényleges lezajlását, az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború világkereskedelemre gyakorolt hatását, és az olajár körüli bizonytalanságokat.

Regős Gábor, a Századvég vezető elemzője elmondta: várakozásaik szerint a GDP az idén 4,8 százalék lesz, ami az első fél év magas növekedése után már az ütem csökkenését vetíti előre, jövőre 3,9 százalékos bővülést várnak. Jelezte: arra számítanak, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege idén nulla, vagy akörül lesz, az infláció 3,4 százalékra várható, bizonytalan azonban, hogy az olajár hogyan alakul. Regős Gábor rámutatott: most a magyar gazdaság szerkezete sokkal jobb, mint 2008-2009-ben volt, így mind a lakosság, mind a vállalatok helyzete, sőt, az állami szféra is válságállóbb, mint a 2009-es válság idején volt.

Antal Judit, az OG Research vezető közgazdásza rámutatott: a kapacitáskihasználtság azzal párhuzamosan emelkedik, hogy folyamatosak a kapacitásbővítő beruházások, kérdés azonban, hogy a fejlesztések további jelentős emelkedése nélkül hogyan alakul a növekedés. Antal Judit kiemelte: rövid távon lendületes növekedés várható, középtávon viszont fokozatosan lassulhat a bővülés üteme, idén 4,6 százalékot, jövőre pedig 3,3 százalékot érhet el a GDP növekedése. Idén már szigorúbb fiskális politikával számol az elemző, 2020-tól pedig semleges költségvetési politika várható. Jelezte: a gazdaság kifehérítése következtében 2022-ig nem várható, hogy az államháztartási deficit a GDP-hez mérten 3 százalék fölé nőjön, az államadósság továbbra is csökkenő pályán marad. (MTI)


Sajtóvisszhang:

Költségvetési Tanács: 4,5 százalékkal nőhet a GDP az idén (Index.hu)
A Költségvetési Tanács szerint 4,5% körül várható a növekedés (Portfolio.hu)
Költségvetési Tanács: 4,5 százalék körüli lesz a növekedés idén (AzÜzlet.hu)
Elemzők: Idén 4,5 százalék körüli gazdasági növekedés várható (Magyar Nemzet)
A Költségvetési Tanács is lassulást vár, de idén még kitart a pörgés (Napi.hu)
Növekedést várnak a Költségvetési Tanács elemzői (Magyar Hírlap)

A Költségvetési Tanács számára készített tanulmányok, elemzések:

Századvég Gazdaságkutató Zrt.: Makrogazdasági, államháztartási helyzetkép 2018-ról
Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt: Makrogazdasági, államháztartási helyzetkép 2018-ról
Századvég Gazdaságkutató Zrt.: Makrogazdasági, államháztartási helyzetkép és kitekintés 2019-2022
Budapesti Corvinus Egyetem – Közgazdaságtudományi Kar, Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ: Makrogazdasági, államháztartási helyzetkép és kitekintés 2019-2022
OGResearch: Innovatív Közgazdasági Megoldások Kft.: Makrogazdasági, államháztartási helyzetkép és kitekintés 2019-2022
Állami Számvevőszék: Elemzés a Költségvetési Tanács részére a 2018. II. félévi költségvetési folyamatokról
Állami Számvevőszék: Szempontok a Költségvetési Tanács részére véleménye kialakításához Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat-tervezetről
OGResearch: Innovatív Közgazdasági Megoldások Kft.: Világgazdasági hatások – különösen a brexitre tekintettel – az EU-ra, benne Magyarország gazdaságára, államháztartására
Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt.: Világgazdasági hatások – különösen a brexitre tekintettel – az EU-ra, benne Magyarország gazdaságára, államháztartására
Eco-Vista Kft.: A bérmegállapodások hatása a gazdasági növekedésre, az államháztartás egyensúlyára
MTA KRTK KTI: Munkaerőpiaci tendenciák, különösen az elvándorlás, a munkaerőhiány hatása a gazdaságra, államháztartásra
HÉTFA Kutatóintézet Kft.: A fenntartható fejlődés és az államháztartás kölcsönhatásai, a vízgazdálkodás példáján
Századvég Gazdaságkutató Zrt.: Az egészségügyi átalakítás összefüggése az államháztartási finanszírozással, az állami és a magán ellátással


A konferencia előadásainak diái:

Antal Judit prezentációja – makrogazdaság, államháztartás (pdf)
Antal Judit prezentációja – nemzetközi kitekintés (pdf)
Baksay Gergely prezentációja (pdf)
Balás Gábor prezentációja (pdf)
Belyó Pál prezentációja (pdf)
Regős Gábor prezentációja – egészségügy (pdf)
Regős Gábor prezentációja – makrogazdaság (pdf)