Negyvenévi fennállása óta első vidéki gyűlését az 1935. év november 10-én, Nyíregyházán tartotta a Magyar Közgazdasági Társaság. Vajon miért a szabolcsi megyeszékhelyen? Nem volt itt egyetem, komoly tudományos intézmény. A kérdés kulcsa dr. Éber Antal, a Társaság akkori elnöke. De ne vágjunk a dolgok elébe! Az MKT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének korábbi titkára, Vas János írása a Társaság 123 éves történetének egy érdekes fejezetéről.

A Magyar Közgazdasági Társaság az 1894. év május 27-én alakult, Európában elsőként, mint közgazdászokat tömörítő szakmai, tudományos szervezet. Céljául tűzte ki a nemzetgazdaság felemelkedésének elősegítését, feltételeinek kutatását, a közgazdasági ismeretterjesztést. Ma független, közhasznú egyesület, megyei szervezetekkel. Legnagyobb figyelmet keltő szakmai rendezvényei az évenkénti vándorgyűlések, amelyek sorában az utóbbi két évtizedben háromnak Nyíregyháza adott otthont (az 1998., a 2006. és a 2014. évben). A szabolcsi szervezet a vidékiek között hosszú ideje, megszakítás nélkül áll fenn és aktív szereplője az egyesületi életnek. E kis tanulmány szerzője kitüntetésként élte meg, hogy az 1994. év május 27-én részt vehetett az Országházban tartott centenáriumi ünnepségen és a Göncz Árpád köztársasági elnök által adott fogadáson. Forgassuk vissza 87 évvel az idő kerekét! Az 1930. év május 20-án hatalmas társadalmi eseményként haragozta be a Nyírvidék a Bessenyei Kör rendezvényét. A vármegyeháza zsúfolásig megtelt dísztermében tartott előadást dr. Éber Antal Széchenyi aktuális igazságairól. Ki volt ő, akit ekkora érdeklődés övezett?

Dr. Éber Antal (1872 – 1950) budapesti ügyvéd, apja Éber Károly, anyja Murányi Ilona. Az 1906. évtől, majd az 1931-39. évek során országgyűlési képviselő, az 1920-32. években a Magyar-Olasz Bank vezérigazgatója, az 1926-48. évek között a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Magyar Közgazdaság című lap főszerkesztője, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az angol, francia, német és olasz nyelvben egyaránt járatos, gyakran publikáló gazdaságpolitikust a magyar pénzügyi élet vezető egyéniségeként tartották számon. Nyíregyházi előadása még sem egy volt a sok közül, azt szorosabb kapcsolat követte. A sajtó nem publikálta, de az előadást követő banketten bizonyára szóba került az a rokoni szál, ami őt Szabolcshoz, közelebbről Kótajhoz kötötte. Felesége ugyanis Dobránszky Vilma volt, dr. Dobránszky Péter (1845 – 1918) kótaji születésű tudós, egyetemi tanár és tolcsvai Nagy Vilma leánya. Dr. Dobránszky Péter maga is jeles nemzetgazdász, országgyűlési képviselő, közíró, a Budapesti Hírlap közgazdasági rovatának szerkesztője volt. Már németországi egyetemi évei alatt, az 1867. évtől számos írását közölte a Nyír, amelyekben Szabolcs haladása, a „közfelvilágosodás” érdekében hallatta hangját. Dobránszky Vilma testvére, Béla (1885 – 1934) ügyvéd, magyar királyi kormányfőtanácsos, a magyar haltenyésztés egyik vezető egyénisége, az Országos Halászati Egyesület alelnöke, kiváló gazdasági szakember volt. Közgazdasági írásait közölte a Pesti Tőzsde és a Halászat. A Magyar-Olasz Bankban Éber Antal mellett ügyvezető igazgatói posztot töltött be, de azt megelőzően – pályakezdőként – dolgozott a bank nyíregyházi fiókjában is (a Groák-banknak nevezett pénzintézet székházában, az Országzászló téren ma a Szabolcs Takarékszövetkezet központja működik).

Nos, talán ez a családi kapcsolat sem volt teljesen mellékes, döntően persze Éber Antal tekintélye és befolyása indította arra nyíregyháza vezető polgárait, hogy az 1931. év júniusának elején 40 tagú küldöttséget indítsanak Budapestre; felajánlani számára városuk országgyűlési képviselői mandátumát, amelyet – megválasztását követően – június 28-án fényes ünnepség keretében vehetett át Nyíregyházán. Ettől kezdve Éber Antal nyíregyházi szerepléseit több alkalommal felhasználta előadások tartására. Az 1934. év április 28-án például dr. Heller Farkas tudós közgazdásszal, az MKT társelnökével együtt szerepelt a Bessenyei Körben, ahol Utópiák és realitások a gazdasági életben címet viselő témáról értekeztek. Az 1935. év november 3-án adta hírül a Nyírvidék, hogy megalakul Nyíregyházán a Magyar Közgazdasági Társaság fiókegyesülete, Éber Antal és Szohor Pál polgármester nevével fémjelezve; 30 tag belépésére számítanak. November 10-én hangzatos címmel adta közre a lap: „A pénz tudósai jönnek ma Nyíregyházára.” Vándorgyűlést tartanak a közgazdászok, Széchenyi „Stúdium” című művének megjelenése (1833-ban) évfordulóján. A városháza dísztermében Navratil Ákos tart előadást, Pénzpolitika a háború után címmel. Navratil Ákos (1875 – 1952) közgazdász, jogtudós, akadémikus, a Budapesti Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára volt. További 6-7 egyetemi tanár vett részt az „…egyházi, társadalmi és közgazdasági életünk számos kiválóságának jelenlétében” megtartott, nagy érdeklődés övezte rendezvényen – írta november 12-én a Nyírvidék. Ez volt a Társaság első vidéki gyűlése, ahol Éber Antal bejelentette a nyíregyházi fiók megalakulását azzal a céllal, hogy „…a közgazdasági tudomány iránt az érdeklődést felkeltse és ápolja.” A fiókegyesület elnökévé közfelkiáltással Szohor Pált, titkárává dr. Balla Istvánt választották meg.

Az új helyi egyesület rövidesen a nyilvánosság elé lépett, pályázatot hirdetett a nyíregyházi közgazdászok számára. A 80 pengős díjat Éber Antal ajánlotta fel, amely összeget egyébként Matlekovits Sándor emlékére a rádióban tartott előadásért kapott (Nyírvidék 1935. december 6). Szohor Pál polgármester a Szabolcsi Szemle főszerkesztője volt, a pályaművekkel kapcsolatos tudósítás 1936-ban ott jelent meg. A bíráló bizottság helyi egyesületi tagjai voltak: dr. Belohorszky Ferenc, Gábor Jenő, dr. Juhász Sándor, Maurer Károly és dr. Murányi László. A pályázati kiírásban szereplő Matlekovits Sándor (1842 – 1925) egyetemi tanár, akadémikus, államtitkár a nemzetgazdaságtan és a pénzügyek, a vámok legelismertebb tudósa, a modern magyar közgazdasági élet egyik első úttörője volt. Az 1904. évig országgyűlési képviselő, majd a Felsőház tagja. Éber Antal tőle vette át a Közgazdasági Társaság elnöki tisztét. Érdemes megjegyezni, hogy a Közép-Európai Közgazdasági Egyesület 1906. évi első konferenciáján Bécsben Matlekovits vámügyi értekezése keltette a legnagyobb figyelmet.

A felhívásra mindössze három pályázat érkezett. Az „Élni akarunk” és a „Le a vámsorompókkal” jeligés anyagokat lexikálisnak, színvonal alattinak minősítették. Viszont az „Éljen a szabad kereskedelem” jelige dicséretes, kiemelkedő, külhoni szakirodalomra is építkező munkát takart. Éber Antal az 1936. év május 17-én tartott újabb előadást a nyíregyházi városháza dísztermében, „Szabolcs elszegényedésének sajátos okai” címmel. Ott adta át a pályadíjat a nyertesnek, aki ifjú Tóth Pál egyetemi hallgató, a helyi ipartestületi elnök fia volt. Éber Antal javaslatára az MKT helyi egyesületének jelen lévő tagjai úgy döntöttek, hogy vizsgálni, elemezni fogják a megye gazdasági kitörési lehetőségeit. Hogy erre sor került-e? A továbbiakban nincs nyoma a Közgazdasági Társaság ténykedésének a helyi sajtóban. Az elkövetkező évek európai és magyar történelmi változásai háttérbe szorították a közgazdasági kérdéseket.

(Megjelenik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szemle 2017. évi 2. számában)