Négy év alatt csaknem 130 ezer fővel nőtt a TAO-s sportágak utánpótláskorú versenyzőinek száma – derült ki a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Közgazdasági Társaság Sportközgazdasági Szakosztálya, az MTA DAB Sportbiológia- és Mozgásszervi Munkabizottsága és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Sportgazdasági- és Menedzsment Tanszéke által szervezett konferencián a közelmúltban Debrecenben.

A társasági adó kedvezmény (TAO) lényege, hogy a vállalkozások az öt látványsport (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda) utánpótlás képzésére fordított támogatásukat 2011 óta leírhatják a társasági nyereségadójukból. A rendszer első tudományos alapokon nyugvó kiértékelését 2013 novemberében tartották a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán (GTK). Azt követően aktuális mondanivalókkal minden évben megrendeztek itt egy sportszakmai konferenciát. Ennek folytatásaként kezdődött meg 2016. március 17-én a „TAO az utánpótlás-nevelés szolgálatában, sportgazdasági megközelítésben” című tanácskozás, melyen a TAO-s sportágakban dolgozó szakemberek, sportvezetők, edzők, valamint kutatók, oktatók vitatják meg a téma aktuális kérdéseit.

A résztvevők először áttekintették a kedvezményezettek, majd a támogatók szemszögéből a rendszer tapasztalatait, az idei évben pedig az utánpótlás-képzés és a sportgazdaság irányából vizsgálták meg a TAO támogatások hatásait – tájékoztatott Borbély Attila, a DE GTK Sportgazdasági és -menedzsment Tanszék vezetője, aki a Magyar Közgazdasági Társaság Sportközgazdasági Szakosztályának elnökeként vezette a konferenciát.

A Debreceni Egyetem kancellárja szerint, a sportgazdaság a világ legdinamikusabban fejlődő iparága. Az uniós tagállamokban öt százalékhoz közelít a sportgazdaság GDP-hez való hozzájárulása, míg Magyarországon ez 1-1,5 százalék. A trendek azt mutatják, hogy ez az érték hazánkban is fejlődni fog, amihez a TAO nagyon jó alapot tud képezni.

Évente körülbelül másfél milliárd forint TAO-támogatás érkezik Debrecenbe, melyet főként sportlétesítmény fejlesztésre és utánpótlás-nevelésre fordítanak a sportszervezetek. Bízok abban, hogy a 2017 közepén véget érő támogatási rendszernek lesz folytatása – hangsúlyozta Bács Zoltán, a DE kancellárja.

E tanácskozás egyrészt mutatja Debrecen elkötelezettségét a sport iránt, másrészt jelzi, hogy az önkormányzat és az Egyetem szoros együttműködésben dolgozik azon, hogy a TAO rendszeréhez kitűzött célok megvalósuljanak – tette hozzá Komolay Szabolcs alpolgármester.

A tanácskozáson elhangzott, hogy a rendszer komoly elmozdulást hozott a magyar utánpótlásképzésben és a sporthoz kapcsolódó gazdasági tevékenységben.

– 2011 óta 175 ezer főről 302 ezer főre nőtt a látvány-csapatsportok utánpótláskorú versenyzőinek száma, 300 új sportlétesítmény épült, és további 500 megújult – foglalta össze a TAO legjelentősebb eredményeit Kozmann György, az EMMI sportért felelős helyettes államtitkára a Debreceni Egyetem szakmai konferenciáján.

A társszervező Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke úgy véli, hogy a TAO révén megvalósult infrastrukturális fejlesztések hosszútávon a nemzet egészségügyi rendszerére is komoly hatással lehetnek.

Kutatások igazolják, hogy azoknak a gyerekeknek, akik eleget mozognak felnőtt korukra 4-5 kilogrammal több csonttömege alakul ki, mint azoknak, akik nem sportolnak, így kevésbé válnak sérülékennyé idős korukra. Bizonyított továbbá, hogy ha a lakosság sporttal eltöltött időtartama 10 százalékkal nő, az nemzetgazdasági szinten 10 milliárd forint megtakarítást jelent az OEP kiadásokat illetően – részletezte Tóth Miklós, a MOB alelnöke.

A sportgazdaság fejlődéséhez a Debreceni Egyetem is hozzájárul, a már választható és újonnan induló képzéseivel. A sportszervező szak évről-évre az egyik legnépszerűbb képzés, jövőre pedig egy Európában egyedülálló gazdaságtudományi képzéssel, a sportközgazdász mesterszakkal bővül az intézmény kínálata.