Kibővített elnökségi ülésén ismerkedett meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) stratégiájával, törekvéseivel a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) vezetősége szerdai ülésén.

Parragh László, az MKIK közelmúltban újraválasztott elnöke hiányolta, hogy a kamara nem kap nagyobb szerepet a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében. Sok állami feladatot a közigazgatási szerveknél egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban tudnának ellátni a köztestületként működő kereskedelmi és iparkamarák. Számos EU-tagállam példája bizonyítja, hogy a kereskedelemfejlesztés kamarai keretekben eredményesebb, mint ahogyan azt az állami szervek el tudják végezni.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, aki a nyár eleje óta irányítja a 114 éves Magyar Közgazdasági Társaság munkáját, fontosnak ítélte, hogy a közéletben nagyobb szerepet kapjanak a civil szervezetek, köztük a kamarák is. Az MKT elnöksége szükségesnek tartotta, hogy a közgazdász szakma és a kamarai vezetők rendszeresen véleményt cseréljenek az ország legjelentősebb gazdasági gondjairól, a megoldás lehetőségeiről.

Az élénk eszmecsere, amely folytatása volt a gazdasági érdekképviseletekkel – elsőként a GYOSZ vezetőivel – folytatott megbeszéléseknek, kiterjedt azokra a kérdésekre is, amelyek a gazdaság területén működő civil szervezetek segítő együttműködését, mozgósító lehetőségeiket érintették.