//Alapszabály
Alapszabály 2017-07-31T23:14:22+00:00

A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban Ectv.) előírtaknak megfelelő módosításokkal egységes szerkezetben.

I. Általános rendelkezések

1. § (1) A társaság elnevezése: Magyar Közgazdasági Társaság
angolul: Hungarian Economic Association
franciául: Association Économique Hongroise
németül: Ungarische Volkswirtschaftliche Gesellschaft
spanyolul: Sociedad Húngara de Economía.

(2) A társaság rövidített neve: MKT

2. § A társaság székhelye: 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

3. § A társaság működési területe: Magyarország területe.

4. § A társaság bélyegzője: köriratban a társaság elnevezése.

5. § A Magyar Közgazdasági Társaság (a továbbiakban: MKT) önálló jogi személyiségű egyesület, amelynek országos hatókörű szakosztályai és területi (megyei, városi és regionális) szervezetei vannak.

II. A társaság jogállása, célja és tevékenysége

6. § Az MKT független egyesület, amely határozatlan időre jött létre, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény közhasznú szervezetekre vonatkozó előírásai szerint működik.

7. § Az MKT a közhasznú tevékenységek körében a következőket végzi:
• tudományos tevékenység, kutatás;
• nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
• kulturális tevékenység;
• környezetvédelem;
• a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás;
• munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások;
• az euroatlanti integráció elősegítése;
• más közhasznú szervezetek részére biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások.

8. § (1) Az MKT a közhasznú tevékenységét a következő közfeladatok teljesítése érdekében végzi:
a) Az MKT – törvény rendelkezése alapján – tagként részt vesz a társadalmi párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú konzultatív fórumában (2011. évi XCIII. törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról 4. § (1) 4. pontjának b) alpontja)
b) részt vesz az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, muravidéki, őrvidéki, a szórványban élő és a nyugati magyar nemzetrészek kölcsönös támogatáson alapuló együttműködésben (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés c) pont)
c) közreműködik a külhoni magyarok oktatásával és kultúrájával kapcsolatos feladatok ellátásában (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés a) pont)
d) részt vesz a külhoni magyar közösségek kulturális és anyanyelvi identitását erősítő és fejlesztő programok és fejlesztések megszervezésében (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés b) pont)
e) közreműködik Magyarország európai integrációból eredő feladatainak végrehajtásában (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 11. § g) pont)
f) közreműködik az Európai Unió strukturális alapjai és Kohéziós Alap hazai felhasználásához kapcsolódó nemzeti fejlesztési tervek előkészítésében és nyomon követésében (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 11. § h) pont)
g) részt vesz az európai integrációból eredő kulturális feladatok végrehajtásában és az integrációs szakmai kapcsolatok szervezésében (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 52. § r) pont)
h) közreműködik a Kormány oktatási koncepciójának véleményezésében (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 57. § a) pont)
i) az életen át tartó tanulás elősegítése érdekében közreműködik a felnőttképzési rendszer működtetésével és továbbfejlesztésével kapcsolatos állami feladatok alakításában (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 61. § b) pont)
j) részt vesz a kormányzati technológia- és innovációpolitika kidolgozásában (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 62. § h) pont)
k) a társadalmi felzárkózás érdekében közreműködik a foglalkoztatásbővítést célzó szakpolitikák kidolgozásában (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 71/A. § (1) bekezdés e) pont)
l) a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet megvalósítása érdekében együttműködik a határon túli magyar szervezetekkel és a civil szervezetekkel (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 74. § l) pont)
m) közreműködik a makrogazdasági folyamatok alakulásáról szóló előrejelzések előkészítésében (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (1) bekezdés b) pont)
n) folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a gazdasági folyamatokat, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések gazdasági hatásait (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (1) bekezdés d) pont)
o) közreműködik a lemaradó térségek gazdasági felzárkóztatását célzó javaslatok és programok kidolgozásában (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (1) bekezdés e) pont)
p) közreműködik a gazdasági versenyképesség szociális piacgazdasági alapú javításával, a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal, fejlődésük támogatásával, a gazdasági kamarákkal, a beruházások ösztönzésével és a nemzeti akkreditálással kapcsolatos jogszabályok kidolgozásában (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (1) bekezdés h) pont)
q) közreműködik a közpénzügyeket érintő szabályozás kialakításában (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (1) bekezdés i) pont)
r) közreműködik a Kormány nyugdíj- és egészségbiztosítási politikájának kialakításában (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (1) bekezdés u) pont)
s) közreműködik a pénz-, tőke- és biztosítási piacokról, az e piacokon működő piaci szereplőkről, illetve e piacok állami felügyeletéről, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok előkészítésében (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (6) bekezdés a) pont)
t) közreműködik a Kormány foglalkoztatáspolitikai, életszínvonal-politikai és térségi kohéziós politikai koncepciójának kidolgozásában (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 81. § (1) bekezdés b) pont)
u) figyelemmel kíséri a foglalkoztatási folyamatokat, közreműködik a munkaerő keresletére és kínálatára vonatkozó prognózisok elkészítésében (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 81. § (1) bekezdés j) pont)
v) az életen át tartó tanulás elősegítése érdekében közreműködik a közoktatási, felsőoktatási rendszer működtetésével és továbbfejlesztésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 81. § (2) bekezdés l) pont)
x) részt vesz a felnőttképzési és munkaerő-piaci képzési programok kidolgozásában, valamint közreműködik ezek korszerű, informatikai eszközökkel támogatott formáinak elterjesztésében (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 81. § (2) bekezdés m) pont)
y) közreműködik a területfejlesztésről szóló jogszabályok előkészítésében, véleményezésében (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 82. § b) pont)
z) közreműködik a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló jogszabályok előkészítésében, valamint a kutatás-fejlesztést és technológiai innovációt érintő kormányzati döntések, stratégiák és a hozzá kapcsolódó programok kidolgozásában (212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 83. § a) és b) pont)

(2) A 8. §-ban felsorolt tevékenységeket az MKT elsősorban az értük felelős állami szervek és intézmények felkérésére, velük partnerségben végzi. Az egyesületi vélemények kialakításában támaszkodik az adott témában illetékes szakosztályainak, illetve szervezeteink közreműködésére.

(3) az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a honlapján is (www.mkt.hu) nyilvánosságra hozza.

9. § (1) A Magyar Közgazdasági Társaság fórumain teret kíván biztosítani valamennyi közgazdasági áramlat és iskola számára, és fontos feladatának tekinti a szabad szakmai véleménynyilvánítás elősegítését.

(2) Az MKT célja, hogy tagjai révén és a rendelkezésre álló eszközökkel segítse a közgazdaság-tudomány fejlődését és gyakorlati alkalmazását, a társtudományok képviselőivel való kapcsolattartást, a közgazdasági gondolkodás erősítését, hozzájáruljon a nemzet gazdagodásához, valamint tagjainak és általában a közgazdászoknak a szakmai érdekképviseletéhez és érdekvédelméhez.

10. § Céljainak elérése végett a Magyar Közgazdasági Társaság, illetve szakosztályai és szervezetei
a) támogatást nyújtanak új tudományos eredmények (művek) megszületéséhez;
b) igyekeznek elősegíteni, hogy a közgazdaságtan művelői és alkalmazói választ találjanak a nemzetgazdaság és a vállalati gyakorlat által felvetett kérdésekre;
c) fórumot biztosítanak ilyen ismeretek és tapasztalatok terjesztéséhez;
d) vitákat szerveznek különféle tudományos és szakmai kérdésekről;
e) elősegítik a gyakorlatban dolgozó közgazdászok szakmai képzését és önképzését;
f) ápolják a jogi személyiségű tagokkal fenntartott kapcsolatokat;
g) kapcsolatot tartanak fenn külföldi rokonegyesületekkel, elősegítik a szakemberek külföldi kapcsolatteremtését és -tartását;
h) tagságot vállalnak és részt vesznek a nemzetközi szakmai szervezetek munkájában;
i) közreműködnek a közgazdászok szakmai érdekeit érintő állami intézkedések előkészítésében, véleményezésében;
j) különös gondot fordítanak a közép- és felsőfokú közgazdasági oktatási intézményekben tanulók szakmai közéletben való részvételének elősegítésére, a pályakezdő szakemberek beilleszkedésének megkönnyítésére.

11. § (1) Az MKT, illetve szakosztályai és szervezetei – a 8. és 10. §-ban felsoroltak elősegítése mellett – a következő tevékenységeket végzik:
a) tudományos és szakmai vitaüléseket, előadásokat, ankétokat, konferenciákat és kongresszusokat rendeznek;
b) folyóiratokat, könyveket és más eseti kiadványokat adhatnak ki, ideértve az elektronikus eszközöket is;
c) kapcsolatot tartanak fenn – esetenként tagsági viszony keretében is – más hazai szakmai és tudományos szervezetekkel, alapítványokkal;
d) együttműködnek külföldi közgazdasági és közgazdászszervezetekkel;
e) tanfolyamokat szerveznek;
f) közreműködnek közgazdasági vonatkozású, illetve a közgazdászokat érintő javaslatok és tervezetek kidolgozásában;
g) tudományos pályázatokat írnak ki;
h) közgazdászklubokat és nyilvános könyvtárakat szerveznek és működtetnek.

(2) Az MKT díjakat és kitüntetéseket alapít és adományoz.

12. § Az MKT a 7–11. §-ban felsorolt tevékenységeket nemcsak tagjai, hanem valamennyi érdeklődő és programjaiban részt venni kívánó szakember számára végzi. Ennek legfontosabb eszköze a programjainak nyilvános meghirdetése. A szervezet a működéséről szóló tájékoztatókat, a szolgáltatásai igénybevételének módját és beszámolóit, így a közhasznúsági jelentését is az internetes honlapján (http://www.mkt.hu) hozza nyilvánosságra.

13. § Az MKT gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

14. § Az MKT a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem az ezen alapszabály 7–11. pontjában meghatározott célok szerinti tevékenységre fordítja.

15. § Az MKT közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független. Egyetlen pártnak sem nyújt anyagi támogatást, és nem is fogad el támogatást tőlük. Sem európai parlamenti, sem országgyűlési, sem megyei vagy fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

16. § Az MKT közgyűléseinek, elnökségi és felügyelőbizottsági üléseinek jegyzőkönyve nyilvános, azokba előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet. A jegyzőkönyvekből és az ezek alapján vezetett nyilvántartásokból megállapítható a vezető szervek döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya, valamint, ha lehetséges, személye is. A társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintést a társaság titkársága munkaidőben minden érdeklődő számára biztosítja.

III. A társaság tagjai

17. § Az MKT-nak alapító, rendes, tiszteletbeli és jogi tagjai vannak.
(1) Az MKT alapító tagja az a természetes személy, aki részt vett az MKT 1959. december 15-i újjáalakuló közgyűlésén, illetve (megyei) szervezetének alakuló közgyűlésén.
(2) Az MKT rendes tagja olyan közgazdasági végzettségű, illetve ilyen tanulmányokat vagy tevékenységet folytató magyar vagy külföldi állampolgárságú személy lehet, aki elfogadja a társaság alapszabályát, és vállalja a társaság munkájában való közreműködést, és rendszeresen fizeti a tagdíjat. A tagsági viszony a belépési nyilatkozat benyújtásával és a tagdíj befizetésével keletkezik. A belépési nyilatkozaton a tagnak meg kell jelölnie, hogy az MKT melyik szakosztálya(i)nak, illetve megyei szervezetének a munkájában kíván részt venni. A tag jogosult az MKT más szervezeteinek a tevékenységében is részt venni.
(3) Az MKT tiszteletbeli tagja az a magyar vagy külföldi állampolgár lehet, aki a közgazdaság-tudomány művelésében vagy az MKT céljainak megvalósításában kiemelkedő érdemeket szerzett. A tiszteletbeli tagok választásáról az MKT elnökségének javaslatára a küldöttközgyűlés dönt. Az MKT szakosztályainak és szervezeteinek elnökségei ajánlásokat tehetnek tiszteletbeli tagok választására. A tiszteletbeli tagokat a rendes tagokkal azonos jogok illetik meg, de tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli őket.
(4) Az MKT jogi tagjai jogi személyek lehetnek. A jogi tagok megkapják a társaság kiadványait, és képviselőiket meghívják az MKT valamennyi rendezvényére (a megyeieket a megye, a fővárosiakat a budapesti rendezvényekre). Munkaprogramjuk összeállítása során a szervezetek igyekeznek a legmesszebbmenőkig figyelembe venni jogi tagjaik kívánságait. A jogi tagok az őket fölvevő szervezet képviselőjével állapodnak meg tagdíjuk összegéről. A jogi tag képviselője útján gyakorolja egyéb tagsági jogait.

18. § A tag jogai:
• részt vehet szakosztályának/szervezetének munkájában;
• részt vehet szakosztálya/szervezete elnökségének és közgyűlési küldötteinek megválasztásában;
• az alapító, a rendes és a tiszteletbeli tag megválasztható az MKT bármely tisztségébe, illetve közgyűlési küldöttnek;
• látogathatja az MKT helyiségeit;
• rendszeresen írásbeli tájékoztatást kap az MKT vezetői szerveinek őt érintő döntéseiről;
• igénybe veheti az MKT által nyújtott kedvezményeket. Az MKT tagjainak pénzbeli juttatást nem nyújt.
A kedvezmények elsősorban szakfolyóiratok, szakkönyvek mérsékelt árú előfizetésének/megrendelésének lehetőségét, valamint az MKT által rendezett tanfolyamokon, tanácskozásokon való csökkentett árú részvételt ölelik fel, de kiterjednek az MKT tagsági igazolványán feltüntetett Euro Discount Klub kedvezményeire is. (Emellett a választott tisztségviselők részesülhetnek tiszteletdíjban, illetve a kiemelkedő szakmai tevékenységet végzők kaphatnak – nyilvánosan meghirdetett szabályok szerint – pénzjutalommal is járó díjat.)

19. § A tag kötelessége, hogy
• megtartsa az MKT alapszabályában foglaltakat;
• tagdíját rendszeresen fizesse.

20. § A tagsági viszony a tag kilépésével, kizárásával, illetve a tag halálával (jogi tagoknál a jogutód nélküli megszűnéssel) valamint a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával szűnik meg. Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel, írásban felmondhatja.

(1) Kilépési szándékát a tagnak az MKT elnökségének címzett, de a szakosztálya/szervezete elnökségének elküldött levélben kell bejelentenie. A tagsági viszony a kilépési nyilatkozat benyújtását követő hónap (vagy a kilépő tag által megjelölt későbbi hónap) utolsó napján szűnik meg.

(2) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le. Azt a tagot, akit bíróság jogerős ítélettel eltilt a közügyek gyakorlásától, az elnökség kizárhatja az MKT tagjainak sorából. A tag kizárása előtt biztosítani kell számára a lehetőséget a védekezése előadására, erre írásban 8 napos határidő biztosításával fel kell szólítani. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

(3) A kizárást kimondó határozat hatályon kívül helyezése iránt – az MKT belső jogorvoslati rendszerében – a kizárásról való tudomásszerzést követő 15 napon belül a küldöttközgyűléshez lehet fellebbezni.

(4) Azt a tagot, aki felszólításra sem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének, és a tagsági díjjal több mint egy év hátralékba kerül, a titkárság inaktívnak nyilvánítja.

(5) Az inaktív tag nem gyakorolhatja a tagi jogait, és nem választható meg a társaság semmilyen funkciójába.

(6) Ha az inaktív tag eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének, a titkárság átsorolja őt az aktív tagok körébe.

IV. A társaság szervezetei

21. § A Magyar Közgazdasági Társaság országos működési körű szakosztályokból és megyei, városi, illetve regionális működési körű szervezetekből épül fel, amelyek nem önálló jogi személyek. Új szakosztály vagy szervezet létesítését az MKT bármely tagja kezdeményezheti. A létesítés előfeltétele, hogy a szakosztály vagy szervezet legalább tíz taggal, választott elnökséggel rendelkezzék, és megalakulásához az MKT elnöksége hozzájáruljon.

22. § Az MKT szakosztályai és szervezetei tevékenységüket (a társaság jelen alapszabályában foglalt általános elveknek, célkitűzéseknek és szabályoknak megfelelően) saját maguk tervezik, szervezik és bonyolítják le, szükség esetén az MKT titkárságának segítségét is igénybe véve.

23. § A szakosztályok és szervezetek legfőbb szerve a közgyűlés, amely megválasztja a szakosztály/szervezet elnökségét, tisztségviselőit, és meghatározza a szakosztály/szervezet tevékenységének kereteit. A közgyűlésre a szervezet minden egyéni és jogi tagját meg kell hívni, és minden megjelent tagot egy szavazat illet meg. A szakosztályok/szervezetek közgyűlésének lebonyolítására, különösen tekintettel a határozatképességre, az országos küldöttközgyűlésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

24. § A megyei, városi és regionális szervezetek közül azok, amelyek ezt kívánják, önálló pénzgazdálkodást folytatnak, amelynek irányításáért a szervezet titkára a felelős. Költségvetésüket maguk állítják össze, de a jogszabályoknak és a társaság belső gazdálkodási és számviteli előírásainak való megfelelésük vizsgálata céljából benyújtják az MKT titkárságának. A szervezet csakis ebből a szempontból ellenőrzött költségvetését a titkárság az országos közgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra.

25. § Az elnök és a titkár tetszőleges létszámú elnökség segítségével és ellenőrzésével az MKT közgyűlési és elnökségi határozatainak szellemében irányítja a szakosztály, illetve a szervezet működését.

26. § A szervezetek saját kebelükön belül belátásuk szerint szekciókat és munkabizottságokat hozhatnak létre.

27. § Amennyiben valamely szervezet közgyűlése úgy dönt, hogy önálló jogi személyiségű egyesületként kiválik az MKT szervezetéből, az esetleges vagyonátadás mikéntjéről az országos elnökség és a szervezet elnökségének javaslata alapján az MKT országos küldöttközgyűlése határoz.

V. A küldöttközgyűlés

28. § Az MKT – országos – vezető szervei a küldöttközgyűlés, az elnökség és a felügyelőbizottság.

29. § (1) A küldöttközgyűlés a társaság döntéshozó szerve, amelyen az MKT valamennyi megyei szervezete és fővárosi szakosztálya két-két küldöttel képviseltetheti magát. A küldöttközgyűlésen csak a küldöttek rendelkeznek szavazati joggal; az elnökség és a tagjai – amennyiben nem küldöttek – csak tanácskozási joggal vehetnek részt. A küldöttközgyűlések nyilvánosak. A küldöttközgyűlés összehívása az elnökség feladata.

(2) A küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az MKT alapszabályának elfogadása és módosítása;
b) az MKT fő tevékenységi területeinek meghatározása;
c) az MKT éves költségvetésének, beszámolójának (ideértve mérlegének, közhasznúsági mellékletének, eredménykimutatásának, kiegészítő mellékleteinek) az elfogadása;
d) az MKT elnöksége, a felügyelőbizottság, valamint a könyvvizsgáló jelentésének megvitatása és elfogadása;
e) a tagdíj megállapítása;
f) az MKT elnökségének, ezen belül elnökének, alelnökeinek, a főtitkárnak, valamint a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak a megválasztása (az ifjúsági bizottság elnökének kivételével);
g) az MKT könyvvizsgálójának a megválasztása;
h) a 20. § (3) pont értelmében az elnökség által kizárt tagok fellebbezésének elbírálása;
i) jóváhagyja a társaságnak a nemzetközi szakmai szervezetekbe történő be-, illetve kilépését;
j) más egyesületekkel való egyesülés, a feloszlás vagy a szétválás (kiválás) kimondása;
k) határozat az MKT megszüntetéséről.

30. § Küldöttközgyűlést évente, a beszámoló elfogadása számára jogszabályban meghatározott időpontig kell tartani. Ezenkívül az elnökség bármikor rendkívüli küldöttközgyűlést hívhat össze. Amennyiben az MKT-t alkotó szakosztályok/szervezetek elnökségeinek több mint egyharmada kéri, úgy a küldöttközgyűlést az országos elnökségnek össze kell hívnia.
A küldöttközgyűlés ülését – az ülést megelőző 30 nappal – meghívóval kell összehívni, a meghívónak tartalmaznia kell, az egyesület nevét, székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét. Határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást és küldöttgyűlés tartása esetén az erre a körülményre történő utalást. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a küldöttközgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
A küldöttközgyűlés előzetesen meghirdetett napirendjét a küldöttközgyűlés csak a megjelent küldöttek kétharmados szavazati többségével módosíthatja.

31. § Határozatképes a küldöttközgyűlés akkor, ha a küldöttek fele + 1 fő megjelent. A küldöttközgyűlés egyszerű szavazati többséggel hoz határozatot. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez, és szétválásához a szavazati joggal rendelkező küldöttek által képviselt szavazatok alapulvételével meghatározott háromnegyedes többséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület megszűnéséről szóló küldöttközgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező küldöttek által képviselt szavazatok alapulvételével meghatározott háromnegyedes többséggel hozott határozat szükséges.
Ha a szabályszerűen összehívott küldöttközgyűlés nem határozatképes, a megismételt küldöttközgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább 3 és legfeljebb 15 nappal követő időpontra hívják össze és erről a tényről a küldötteket a küldöttközgyűlésre szóló meghívóban tájékoztatni kell. Az ily módon összehívott küldöttközgyűlésen a küldötteknek előzetesen kiküldött napirendre új pontokat a küldöttközgyűlés nem vehet föl.
A küldöttközgyűlés üléseit az elnök vezeti. Az elnök a küldöttközgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A küldöttközgyűlés az elnök javaslata alapján, egyszerű többséggel, két szavazatszámlálót választ a jelenlévő tagok közül.
A küldöttközgyűlésen megjelent küldöttekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a küldött nevét, tagsági azonosítóját, valamint az általa képviselt megyei szervezet, illetve szakosztály szavazatainak száma alapján a küldöttet megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a küldöttközgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A küldöttközgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két, erre megválasztott, jelen lévő tag aláírásával hitelesít.
A jegyzőkönyv tartalmazza:
– az egyesület nevét és székhelyét;
– a közgyűlés helyét és idejét;
– a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
– a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
– a határozati javaslatokat, a meghozott határozatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

32. § A küldöttközgyűlésen a szavazás általában nyílt. Személyi ügyekben és azokban az esetekben, ha a küldöttek legalább tíz százaléka ezt kéri, titkosan kell szavazni.

33. § A küldöttközgyűlésen a küldöttek az őket küldő szakosztályok/szervezetek előző évi tagdíjat befizetett egyéni tagjai létszámának megfelelő szavazattal rendelkeznek. (A létszámot az országos titkárság a rendes tagok befizetett tagdíjának alapján, a könyvelésből állapítja meg, és legkésőbb a küldöttközgyűlés előtt 8 munkanappal közli a szervezet titkárával.) Ha az adott szervezet által megválasztott küldöttek közül csak az egyik vesz részt a küldöttközgyűlésen, az őt megválasztó szakosztály/szervezet létszámának megfelelő számú szavazatot adhat le. Ha mindkét megválasztott küldött jelen van, mindegyikük az előzőekben meghatározott szavazatszám felével rendelkezik.
A küldöttközgyűlési határozatokat a küldött közgyűlés üléséről szóló jegyzőkönyvek időrendi sorrendben történő lefűzésével az elnök által kijelölt személy tartja nyilván, mely tartalmazza az ülés döntésein kívül a határozathozatal időpontját, a határozat hatályát, továbbá a szavazatok számarányát, az igennel, nemmel szavazókat, illetve tartózkodókat név szerint feltüntetve.
Az elnök gondoskodik a küldöttközgyűlés döntéseinek az érintettekkel írásban, igazolható módon való közléséről. Az küldöttközgyűlés döntéseit a társaság honlapján is nyilvánosságra hozza.
Lehetőség van határozathozatalra ülés tartása nélkül is. Az ilyen határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének a küldöttek részére elektronikus levélben (e-mailben) történő megküldésével kezdeményezi. A küldöttek elektronikus levélcímét a titkárság tartja nyilván. A tervezet kézhezvételétől számítva a küldötteknek nyolcnapos határidőn belül kell a szavazatukat megküldeni az ügyvezetés részére. A küldöttek részére elektronikus úton megküldött küldemény részükre történő kézbesítését vissza kell igazolnia a szavazónak – nem automatikus visszaigazoló e-maillel –, amely visszaigazolást elektronikus úton és papír alapon rögzíteni kell.
Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabálynak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő küldött jelenléte szükséges lenne a határozatképességéhez ülés tartása esetén.
Ha bármely küldött az ülés megtartását kívánja, az ügyvezetésnek a küldöttközgyűlést össze kell hívnia. Az elektronikusan beérkezett szavazatokat elektronikus úton rögzíteni (menteni) kell. A szavazat beérkezését elektronikus úton haladéktalanul – nem automatikus visszaigazoló e-maillel – vissza kell igazolni a szavazó felé, amely visszaigazolást elektronikus úton és papír alapon rögzíteni kell. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi küldött szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a küldöttekkel.
A beérkezett szavazatokat a határidő lejártát követő első munkanapon papír alapon rögzíteni kell oly módon, hogy a kinyomtatott szavazatot tartalmazó iraton a szavazat elektronikus leadásának időpontja, a feladó és a szavazat megállapítható legyen. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba – az egyesület elnökével való előzetes időpont egyeztetést követően – az egyesület székhelyén bárki betekinthet.

34. § A küldöttközgyűlésen megválasztandó személyekre az elnökség által előzetesen felkért jelölőbizottság tesz javaslatot. A bizottság elnöke köteles javaslatait a küldöttközgyűlés előtt legalább négy héttel a küldöttközgyűlés küldötteivel ismertetni, hogy azok igény szerint kikérhessék a szakosztályuk/szervezetük vezetőségének vagy tagjainak véleményét.

35. § (1) Az MKT valamennyi vezető szervének elnökét, tisztségviselőjét és tagjait csak az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény összeférhetetlenségre vonatkozó előírásait figyelembe véve lehet megválasztani. Valamennyi megválasztott tisztségviselőnek a megválasztása előtt írásban kell nyilatkoznia arról, hogy nem áll fenn vele szemben a 2011. évi CLXXV. Törvényben megfogalmazott összeférhetetlenség.
Az egyesületnek nem lehet vezető szervének elnöke, tisztségviselője a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
Az egyesületnek nem lehet vezető szervének elnöke, tisztségviselője továbbá az a személy,
a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
b) akit a szervezet tevékenységét érintő foglalkozásától jogerősen eltiltottak, az ítélet hatálya alatt,
c) az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet, vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak vezető tisztségviselői tevékenységétől.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
(2) A vezető szervek határozatában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján (a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy (b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás,
továbbá az a személy
a) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
b) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
c) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
d) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
e) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A fentiek szerint érdekelt személyt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

VI. Az elnökség

36. § A küldöttközgyűlések közötti időben a társaság legfőbb vezető szerve az elnökség, amelyet a küldöttközgyűlés által megválasztott, legalább 18, legfeljebb 22 tag, valamint az MKT örökös tiszteletbeli elnöke(i) és az Ifjúsági Bizottság elnöke alkotnak. Az elnökség az egyesület ügyvezető szerve. Az elnökséget és a tisztségviselőket a küldöttek három évi időtartamra választják. A megválasztott tagoknak írásban nyilatkozniuk kell, elfogadják-e a megbízást, és megválasztásuk nem ütközik az idézett törvény összeférhetetlenségi előírásába. A tisztséget a megválasztásukat követő naptól a következő tisztújító küldöttközgyűlés napjáig viselik.

37. § Az MKT elnökségének feladatai:
• irányítja az MKT tevékenységét két küldöttközgyűlés között;
• dönt a hozzá beterjesztett ügyekben;
• dönt az MKT és szervezetei más szervezetekbe, szövetségekbe és nemzetközi szervezetekbe történő be- és kilépéséről;
• összehangolja az MKT szervezeteinek nemzetközi tevékenységét.

38. § Az elnökség évente legalább négyszer ülésezik. Az elnökség ülését a főtitkár hívja össze, az elnökség valamennyi tagja részére személyre szólóan elküldött meghívóval, amelynek tartalmaznia kell a napirendi javaslatot is. Az elnökség ülései az érdeklődők számára nyilvánosak. Az elnökség ülésének napirendjére az ülésen is bármely kérdés fölvehető, amennyiben azt a megjelent elnökségi tagok egyszerű többsége támogatja. Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele + 1 fő megjelent. A határozatképességbe az elnökség tartósan külföldön dolgozó tagjait nem kell beszámítani. A határozatképességbe be nem számított, tartósan külföldön dolgozó elnökségi tagok száma nem haladhatja meg az elnökség tagjainak egynegyedét. Döntéseit az elnökség a megjelent tagok egyszerű szótöbbségével (50% + 1 fő) hozza. A jelenlévő elnökségi tagok kétharmados szótöbbsége szükséges a tag kizárásával kapcsolatos határozatához.
Sürgős döntést igénylő ügyben vagy egyéb indokolt esetben az elnökség ülés nélkül is hozhat határozatot. Ilyen esetekben a határozat elfogadásához az elnökség tagjainak távmásolón vagy elektronikus levélben kell véleményt nyilvánítaniuk.

39. § Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyben a meghozott határozatoknál fel kell tüntetni a szavazati arányokat. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvét az elnökség tagjain kívül valamennyi szakosztály és szervezet elnökének, titkárának, valamint a tagjainak is meg kell kapniuk.
Az Elnökség és az Egyesület képviseletre az elnök és a főtitkár jogosult.
A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégszöveg alá a képviselő – vagyis az elnök vagy a főtitkár – önállóan írja alá a nevét.

40. § Az MKT elnöke
Az elnök képviseli az MKT-t a nyilvánosság előtt, és vezeti az MKT országos elnökségének és a küldöttközgyűlésének üléseit. Az üléseken az elnök mondja ki a határozatokat, és ő állapítja meg az egyes döntéseket támogatók, ellenzők, illetve a szavazástól tartózkodók számát. Az elnököt akadályoztatása esetén a főtitkár vagy valamelyik alelnök helyettesítheti. Az elnök személyében kétszer újraválasztható. Az elnök másodszori újraválasztásához háromnegyedes szótöbbség szükséges. Az alapszabálynak ezt a paragrafusát egyhangú szavazással lehet csak módosítani. Az elnök a szervezet önálló képviseletére jogosult.

41. § Az MKT főtitkára
Az MKT-t más szervek és a hatóságok előtt a főtitkár képviseli. A főtitkár feladata az MKT működésének biztosítása, az elnökség tevékenységének folyamatos szervezése, a vezető testületek üléseinek előkészítése, a határozatok végrehajtásának megszervezése, a végrehajtás ellenőrzése. Az MKT alkalmazottaival szemben a főtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat. A főtitkár a szervezet önálló képviseletére jogosult. A főtitkárt – aki az elnökség tagja – a küldöttközgyűlés 3 évi időtartamra egyszerű szótöbbséggel választja meg.

42. § Az MKT alelnökei
Az MKT-nak 6 alelnöke van. Az alelnökök szükség szerint, az elnök vagy az elnökség felkérésére helyettesítik az elnököt, és ellátják az elnökség által rájuk bízott feladatokat.

43. § Az MKT főtitkárhelyettese
A főtitkárhelyettest az elnökség, döntése alapján, a saját tagjainak sorából választhatja. A főtitkárhelyettes segíti a főtitkár munkáját, helyettesíti a főtitkárt, de a szervezet önálló képviseletére nem jogosult.

44. § Az MKT ifjúsági bizottságának elnöke
Az ifjúsági bizottság elnöke irányítja az MKT szakosztályainak/szervezeteinek egy-egy delegált képviselőjéből álló ifjúsági bizottság munkáját, és szervezi az MKT-nak a fiatal közgazdászok számára nyújtott szolgáltatásait. A bizottság maga választja meg elnökét, akinek mandátuma az MKT tisztújító küldöttközgyűlésekor szűnik meg.

45. § Az MKT apparátusát titkárságvezető vezeti, aki a társaság alkalmazottja, s aki felett a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja. Feladatkörét munkaköri leírása határozza meg.

46. § A szakosztályok és szervezetek működését az MKT titkársága segíti szakmai, szervezési és számviteli szolgáltatások nyújtásával.

VII. A felügyelőbizottság

47. § A felügyelőbizottság ellenőrzi az MKT működésének törvényességét. A felügyelőbizottság évente legalább egyszer ülésezik, és jelentést tesz a küldöttközgyűlésnek az MKT vezető szerveinek működéséről. A felügyelőbizottság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti hatáskörrel rendelkezik.

48. § A felügyelőbizottság elnökből és 6 tagból áll. Az elnököt és a tagokat a küldöttközgyűlés három évi időtartamra választja meg, a társaság tagjainak sorából. A felügyelőbizottság elnökét és tagjait az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény figyelembevételével lehet megválasztani. A felügyelőbizottság elnöke és tagjai az MKT elnökségi üléseinek állandó meghívottjai, akik az elnökségi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt.

49. § A felügyelőbizottság üléseit annak elnöke hívja össze, és ő tesz javaslatot a napirendre. A felügyelőbizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez legalább négy tag jelenléte szükséges. A felügyelőbizottság az ügyrendjét egyebekben maga határozza meg.

VIII. A társaság könyvvizsgálója

50. § Az MKT könyvvizsgálóját a küldöttközgyűlés választja három év időtartamra, és dönt díjazásának mértékéről.

51. § A könyvvizsgáló a rá vonatkozó törvények és előírások szerint végzi munkáját, és éves jelentését legkésőbb a küldöttközgyűlést megelőző 20. napon át kell adni az MKT titkárságvezetőjének.

52. § A könyvvizsgálóra is érvényesek a vezető szervek tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok.

IX. A társaság gazdálkodása

53. § Az MKT a közhasznú szervezetekre vonatkozó előírások – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 42–46. §-a – szerint gazdálkodik. A gazdálkodás részletes szabályait külön Gazdálkodási Szabályzat tartalmazza, amelyet az elnökség hagy jóvá.

54. § Az MKT bevételeit
• természetes és jogi személyek tagdíjából és támogatásából;
• esetleges állami támogatásból;
• a Magyar Tudományos Akadémiától kapott támogatásból;
• alapítványoktól kapott adományokból;
• egyéb forrásból (előadások, tanfolyamok, konferenciák részvételi díja, könyvek, folyóiratok kiadása, klubtagsági díjak stb.); valamint
• vállalkozásból származó bevételek alkotják.
Az MKT nem fogad el sem adományt, sem támogatást politikai pártoktól és azok alapítványaitól, valamint nem fogad el támogatást és adományt olyan célokra és feltételekkel, amelyek ellentétesek az Alapszabályában megfogalmazott célokkal.

55. § Az MKT gazdálkodásának alapvető nyilvántartási és beszámolási feladatait az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény határozza meg, részletesen pedig a belső szabályzatok tartalmazzák. Az MKT befektetési tevékenységét befektetési szabályzat alapján végzi, amely szabályzatot a küldöttközgyűlés fogad el, és kizárólag az módosíthat.

X. A társaság megszűnése

56. § A Magyar Közgazdasági Társaság megszűnik, ha feloszlását a küldöttközgyűlés kétharmados szavazati többséggel kimondja, ha annak határozata alapján más egyesülettel egyesül, vagy feloszlását az arra illetékes bíróság elrendeli.

XI. Záró rendelkezés

57. § Az alapszabályt a Magyar Közgazdasági Társaság 1990. március 11-i közgyűlése fogadta el, és elfogadásakor lépett hatályba. A többször módosított alapszabályt jelen formájában az MKT küldöttközgyűlése 2017. május 25-én módosította, és ezt az egységes szerkezetű alapszabályt fogadta el.