|
A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1.§ A társaság elnevezése: Magyar Közgazdasági Társaság
2.§ A társaság székhelye: Budapest II., Fő u. 68., III. em. 3.§ A társaság működési területe: a Magyar Köztársaság területe. 4.§ A társaság pecsétje: köriratban a társaság elnevezése, benne a társaság jelvénye. 5.§ A Magyar Közgazdasági Társaság (a továbbiakban: MKT) jogi személyiségű egyesület, amelynek országos hatókörű szakosztályai és területi (megyei, városi és regionális) szervezetei vannak. II. A társaság jogállása, célja és tevékenysége 6.§ Az MKT független egyesület, amely határozatlan időre jött létre, és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvénynek a kiemelkedően közhasznú szervezetekre vonatkozó előírásai szerint működik. 7.§ Az MKT az 1997. évi CLVI. tv. 26.§. c) bekezdésében felsorolt közhasznú tevékenységek közül a következőket végzi: - tudományos tevékenység, kutatás (3. pont); - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (4. pont); - kulturális tevékenység (5. pont); - környezetvédelem (9. pont); - a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás (13. pont); - munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások (18. pont); - az euroatlanti integráció elősegítése (19. pont); - közhasznú szervezetek részére biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások (20. pont). 8.§ Az MKT - az 1997. évi CLVI. tv. 5.§-ának a kiemelkedően közhasznú szervezetekre vonatkozó kitétele szerint - a) a következő olyan közhasznú feladatokat látja el, amelyekről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia: - részt vesz a makrogazdasági folyamatok alakulásának előrejelzésében, javaslatokat tesz a Kormány gazdaságpolitikájának céljaira és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre (az 50/1990. (IX. 15.) kormányrendelet 1.§ 2. bek.); - részt vesz a Kormány számára készülő tudományos igényű hosszú távú gazdasági előrejelzések és gazdaságstratégiára vonatkozó javaslatok összeállításában, vitájában (az 50/1990. (IX: 15.) kormányrendelet 1.§ 6. bek.); - részt vesz a közgazdasági vonatkozású felsőoktatási politika és fejlesztés állami döntéseinek előkészítésében (a 47/1990. (IX. 15.) kormányrendelet 2.§ 3. bek. b. pontja); - részt vesz munkaerő-piaci folyamatokra vonatkozó kutatásokban, a munkaerő keresletére és kínálatára vonatkozó felmérésekben, ezek eredményeinek nyilvános megvitatásában (az 1991. évi IV. tv. 8.§-a 3. bek. a. és b. pontja); - részt vesz az országnak az Európai Unióhoz történő csatlakozás követelményeinek teljesítésére való felkészülésében (a 149/1994. (XI. 17.) kormányrendelet 2.§-ának a. bekezdése); - részt vesz a magyar kormány ipar- és kereskedelempolitikájának kidolgozásában és megismertetésében (a 149/1994. (XI. 17.) kormányrendelet 4.§-a 1. pontjának a. bekezdése); - részt vesz a piac intézményrendszerének szabályozására, fejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozásában (a 149/1994. (XI. 17.) kormányrendelet 4.§-a 2. pontjának a. bekezdése); - részt vesz a fejlesztési, modernizációs és struktúrapolitikai koncepciók kidolgozásában, az ezekkel kapcsolatos stratégia és döntések előkészítésében (a 149/1994. (XI. 17.) kormányrendelet 6.§-ának d. pontja); - közreműködik az ágazati és térségi fejlesztési programok helyi önkormányzatokat érintő részének kidolgozásában (a 147/1994. (XI. 17.) kormányrendelet 3.§-a 2. pontjának j. bekezdése); - részt vesz a gazdasági és társadalmi folyamatok területi, infrastrukturális, valamint környezetgazdálkodási összefüggéseinek elemzésében (a 43/1990. (IX. 15.) kormányrendelet 1.§-a 1. pontjának c. bekezdése); - részt vesz a környezetvédelmi stratégia kidolgozásában, elemzi és értékeli a környezet állapotát, védelmének helyzetét, a környezeti értékekkel, természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait, javaslatokat dolgoz ki a tapasztalatok hasznosítására, értékeli megvalósulásukat (a 43/1990. (IX. 15.) kormányrendelet 3.§-a 1. pontjának a. bekezdése); - részt vesz az országos területfejlesztési politikát megalapozó koncepciók és javaslatok kidolgozásában (a 43/1990. (IX. 15.) kormányrendelet 4.§-ának a. bekezdése); - részt vesz a környezeti ismeretek terjesztésében és fejlesztésében (az 1995. évi LIII. tv. 54.§-ának 2. bekezdése); - az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, az életminőséget javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségeket biztosít (az 1997. évi CXL. tv. 76.§-a 2. bekezdésének a. pontja); - nyilvános könyvtárakat működtet (az 1997. évi CXL. tv. 53.§-a 2. bekezdése); - elsősorban a gazdasági együttműködést vizsgáló elméleti kutatások, szakmai és menedzserképzés támogatásával részt vesz a határainkon túl élő magyar közösségek és a szórványmagyarság támogatásában, sajátos gondjai megoldásában (az Alkotmány 6. cikkelye 3. bekezdésében rögzített, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért érzett felelősségből adódóan); b) az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a honlapján is (www.mkt.hu) nyilvánosságra hozza. 9.§ A Magyar Közgazdasági Társaság fórumain teret kíván biztosítani valamennyi közgazdasági áramlat és iskola számára, és fontos feladatának tekinti a szabad szakmai véleménynyilvánítás elősegítését. Az MKT célja, hogy tagjai révén és a rendelkezésre álló eszközökkel segítse a közgazdaság-tudomány fejlődését és gyakorlati alkalmazását, a társtudományok képviselőivel való kapcsolattartást, a közgazdasági gondolkodás erősítését, hozzájáruljon a nemzet gazdagodásához, valamint tagjainak és általában a közgazdászoknak a szakmai érdekképviseletéhez és érdekvédelméhez. 10.§ Céljainak elérése végett a Magyar Közgazdasági Társaság, illetve szakosztályai és szervezetei
11.§ Az MKT, illetve szakosztályai és szervezetei:
Az MKT díjakat és kitüntetéseket alapít és adományoz. 12.§ Az MKT a 7-11.§-ban felsorolt tevékenységeket nemcsak egyéni és jogi tagjai, hanem valamennyi érdeklődő és programjaiban részt venni kívánó szakember számára végzi. Ennek legfontosabb eszköze a programjainak nyilvános meghirdetése gazdasági heti- és napilapokban. A szervezet a működési módját, a szolgáltatásai igénybevételének módját és beszámolóit az Internet-honlapján (http://www.mkt.hu) hozza nyilvánosságra. 13.§ Az MKT vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 14.§ Az MKT a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem az ezen alapszabály 6-11. pontjában meghatározott célok szerinti tevékenységre fordítja. 15.§ Az MKT közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független. Egyetlen pártnak sem nyújt anyagi támogatást, és nem is fogad el támogatást tőlük. Sem országgyűlési, sem megyei vagy fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat. 16.§ Az MKT-nak nemcsak a szakmai tevékenysége nyilvános: a közgyűlések, az elnökség és a felügyelő bizottság üléseinek jegyzőkönyve nyilvános, azokba előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet. A jegyzőkönyvekből és az ezek alapján vezetett nyilvántartásokból megállapítható a vezető szervek döntésének tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya, valamint, ha lehetséges, személye is. A vezető szervek döntéseit a főtitkár ajánlott levélben közli az érintettekkel, a nyilvános hozzáférést pedig a szervezet Internet-honlapján biztosítja. Az MKT a közhasznúsági jelentését a Gazdaság c. folyóiratban közzéteszi. A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintést a szervezet titkársága munkaidőben minden érdeklődő számára biztosítja. III. A társaság tagjai 17.§ Az MKT-nak alapító, rendes, tiszteletbeli és jogi tagjai vannak. a) Az MKT alapító tagja az a természetes személy, aki részt vett az MKT 1959. december 15-i újjáalakuló közgyűlésén, illetve (megyei) szervezetének alakuló közgyűlésén. b) Az MKT rendes tagja olyan közgazdasági végzettségű, illetve ilyen tevékenységet folytató magyar vagy külföldi állampolgárságú személy lehet, aki elfogadja a társaság alapszabályát, és vállalja a társaság munkájában való közreműködést, és rendszeresen fizeti a tagdíjat. A tagsági viszony a belépési nyilatkozat benyújtásával és a tagdíj befizetésével keletkezik. A belépési nyilatkozaton a tagnak meg kell jelölnie, hogy az MKT melyik szakosztálya(i)nak, illetve megyei szervezetének a munkájában kíván részt venni. A tag jogosult az MKT más szervezeteinek a tevékenységében is részt venni. c) az MKT tiszteletbeli tagja az a magyar vagy külföldi állampolgár lehet, aki a közgazdaság-tudomány művelésében, vagy az MKT céljainak megvalósításában kiemelkedő érdemeket szerzett. A tiszteletbeli tagok választásáról az MKT elnöksége dönt. Az MKT szakosztályainak és szervezeteinek elnökségei ajánlásokat tehetnek tiszteletbeli tagok választására. A tiszteletbeli tagokat a rendes tagokkal azonos jogok illetik meg, de tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli őket. d) Az MKT jogi tagjai jogi személyek lehetnek. A jogi tagok megkapják a társaság kiadványait, és képviselőiket meghívják az MKT valamennyi rendezvényére (a megyeieket a megye, a fővárosiakat a budapesti rendezvényekre). Munkaprogramjuk összeállítása során a szervezetek igyekeznek a legmesszebbmenőkig figyelembe venni jogi tagjaik kívánságait. A jogi tagok az őket fölvevő szervezet képviselőjével állapodnak meg tagdíjuk összegéről. A jogi tag képviselője útján gyakorolja egyéb tagsági jogait. 18.§ A tag jogai:
19.§ A tag kötelessége, hogy
20.§ A tagsági viszony kilépéssel, törléssel, illetve a tag halálával ( jogi tagoknál a jogutód nélküli megszűnéssel) szűnik meg. a) Kilépési szándékáról a tagnak szervezete elnökségét írásban kell értesítenie. A tagsági viszony a kilépési nyilatkozat benyújtásakor szűnik meg. b) Azt a tagot, aki felszólításra sem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének, és a tagsági díjjal több mint egy év hátralékba kerül, valamint akit bíróság jogerős ítélettel eltilt a közügyek gyakorlásától, szervezetének elnöksége törli az MKT tagjainak sorából. c) A törlés hatályon kívül helyezéséért - az MKT belső jogorvoslati rendszerében - a közgyűléshez lehet fellebbezni. IV. A társaság szervezetei 21.§ A Magyar Közgazdasági Társaság országos működési körű szakosztályokból és megyei, városi, illetve regionális működési körű szervezetekből (együttesen: szervezetekből) épül fel, amelyek nem önálló jogi személyek. Új szervezet létesítését az MKT bármely tagja kezdeményezheti. A létesítés előfeltétele, hogy a szervezet legalább tíz taggal, választott elnökséggel rendelkezzék, és megalakulásához az MKT elnöksége hozzájáruljon. 22.§ Az MKT szervezetei tevékenységüket (a társaság jelen alapszabályában foglalt általános elveknek, célkitűzéseknek és szabályoknak megfelelően) saját maguk tervezik, szervezik és bonyolítják le szükség esetén az MKT titkárságának segítségét is igénybe véve. 23.§ A szervezetek legfőbb szerve a közgyűlés, amely megválasztja a szervezet elnökségét, tisztségviselőit, és meghatározza a szervezet tevékenységének kereteit, továbbá jóváhagyja a szervezet költségvetését. A közgyűlésre a szervezet minden egyéni és jogi tagját meg kell hívni, és minden megjelent tagot egy szavazat illet meg. A szervezetek közgyűlésének lebonyolítására, különösen tekintettel a határozatképességre, az országos küldöttközgyűlésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni. 24.§ A megyei, városi és regionális szervezetek, valamint az országos szakosztályok közül azok, amelyek ezt kívánják, önálló pénzgazdálkodást folytatnak, melynek irányításáért a szervezet titkára a felelős. Költségvetésüket maguk állítják össze, de a jogszabályoknak és a társaság belső gazdálkodási és számviteli előírásainak való megfelelésük vizsgálata céljából benyújtják az MKT titkárságának. A szervezet csakis ebből a szempontból ellenőrzött költségvetését a titkárság az országos közgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra. 25.§ Az elnök és a titkár tetszőleges létszámú elnökség segítségével és ellenőrzésével az MKT közgyűlési és elnökségi határozatainak szellemében irányítja a szakosztály, illetve a szervezet működését. 26.§ A szervezetek saját kebelükön belül belátásuk szerint szekciókat és munkabizottságokat hozhatnak létre. 27.§ Amennyiben valamely szervezet közgyűlése úgy dönt, hogy önálló jogi személyiségű egyesületként kiválik az MKT szervezetéből, az esetleges vagyonátadás mikéntjéről az országos elnökség és a szervezet elnökségének javaslata alapján az MKT országos küldöttközgyűlése határoz. V. A küldöttközgyűlés 28.§ Az MKT - országos - vezető szervei a küldöttközgyűlés, az elnökség és a felügyelő bizottság. 29.§ A küldöttközgyűlés a társaság legfőbb szerve, melyen az MKT valamennyi megyei szervezete és fővárosi szakosztálya két-két küldöttel képviseltetheti magát. A küldöttközgyűlésen csak a küldöttek rendelkeznek szavazati joggal; az elnökség és a felügyelő bizottság tagjai - amennyiben nem küldöttek - csak tanácskozási joggal vehetnek részt. A küldöttközgyűlések nyilvánosak. A küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik:
30.§ Közgyűlést évente, a közhasznúsági jelentés és mérleg elfogadása számára jogszabályban meghatározott időpontig kell tartani. Ezenkívül az elnökség bármikor rendkívüli küldöttközgyűlést hívhat össze. Amennyiben az MKT-t alkotó szervezetek elnökségeinek több mint egyharmada kéri, úgy a küldöttközgyűlést az országos elnökségnek össze kell hívnia. A küldöttközgyűlés tényéről, helyéről, időpontjáról és napirendjéről valamennyi szervezetet 30 nappal korábban írásban kell értesíteni. A küldöttközgyűlés előzetesen meghirdetett napirendjét a küldöttközgyűlés csak a megjelent küldöttek kétharmados többségének határozatával módosíthatja. 31.§ Határozatképes a küldöttközgyűlés akkor, ha a küldöttek fele + 1 fő megjelent. A küldöttközgyűlés egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot. A résztvevők kétharmados szótöbbségére van azonban szükség az MKT alapszabályának elfogadásáról, módosításáról, a társaság más egyesülettel való egyesüléséről vagy feloszlatásáról való döntés esetében. Ha a szabályszerűen összehívott küldöttközgyűlés nem határozatképes, a 30 napon belül ugyanazzal a napirenddel összehívott küldöttközgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes az eredeti napirendi pontokban, és erről a tényről a küldötteket a közgyűlésre szóló meghívóban tájékoztatni kell. Az ily módon összehívott küldöttközgyűlésen a küldötteknek előzetesen kiküldött napirendre új pontokat a küldöttközgyűlés nem vehet föl. 32.§ A küldöttközgyűlésen a szavazás általában nyílt. Személyi ügyekben és azokban az esetekben, ha a küldöttek legalább tíz százaléka ezt kéri, titkosan kell szavazni. 33.§ A küldöttközgyűlésen a küldöttek az őket küldő szervezetek előző évi létszámának megfelelő szavazattal rendelkeznek. (A létszámot az országos titkárság a befizetett rendes tagok tagdíjának alapján, a könyvelésből állapítja meg, és legkésőbb a küldöttközgyűlés előtt 8 munkanappal közli a szervezet titkárával.) Ha az adott szervezet által megválasztott küldöttek közül csak az egyik vesz részt a küldöttközgyűlésen, az őt megválasztó szervezet megfelelő számú szavazatot adhat le. Ha mindkét megválasztott küldött jelen van, mindegyikük az előzőekben meghatározott szavazatszám felével rendelkezik. 34.§ A küldöttközgyűlésen megválasztandó személyekre az elnökség által előzetesen felkért jelölőbizottság tesz javaslatot. A bizottság elnöke köteles javaslatait a küldöttközgyűlés előtt legalább négy héttel a küldöttközgyűlés küldötteivel ismertetni, hogy azok igény szerint kikérhessék a szervezetük/szakosztályuk vezetőségének vagy tagjainak véleményét. 35.§ Az MKT valamennyi vezető szervének elnökét, tisztségviselőjét és tagjait csak az 1997. évi CLVI. tv. 9.§-ának összeférhetetlenségre vonatkozó előírásait figyelembe véve lehet megválasztani. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A vezető szervek határozatában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján (a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy (b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. VI. Az elnökség 36.§ A küldöttközgyűlések közötti időben a társaság legfőbb vezető szerve az elnökség, melyet a küldöttközgyűlésen megválasztott 20 tag, valamint az MKT örökös tiszteletbeli elnöke és az Ifjúsági Bizottság elnöke alkot. Az elnökséget és a tisztségviselőket a küldöttek három évi időtartamra választják. A megválasztott tagoknak írásban nyilatkozniuk kell, elfogadják-e a megbízást, és megválasztásuk nem ütközik az idézett törvény összeférhetetlenségi előírásába. A tisztséget a megválasztásuk napjától a következő tisztújító küldöttközgyűlés napjáig viselik. 37.§ Az MKT elnökségének feladatai:
38.§ Az elnökség évente legalább négyszer ülésezik. Az elnökség ülését a főtitkár hívja össze, az elnökség valamennyi tagja részére személyre szólóan elküldött meghívóval, melynek tartalmaznia kell a napirendi javaslatot is. Az elnökség ülései az érdeklődők számára nyilvánosak. Az elnökség ülésének napirendjére az ülésen is bármely kérdés fölvehető, amennyiben azt a megjelent elnökségi tagok egyszerű többsége támogatja. Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele + 1 fő megjelent. Döntéseit az elnökség a megjelent tagok egyszerű szótöbbségével (50% + 1 fő) hozza. Sürgős döntést igénylő ügyben vagy egyéb indokolt esetben az elnökség ülés nélkül is hozhat határozatot. Ilyen esetekben a határozat elfogadásához az elnökség tagjainak távmásolón vagy elektronikus levélben kell véleményt nyilvánítaniuk. 39.§ Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, melyben a meghozott határozatoknál fel kell tüntetni a szavazati arányokat. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvét az elnökség tagjain kívül valamennyi szervezet elnökének, titkárának, valamint a felügyelő bizottság tagjainak is meg kell kapniuk. 40.§ Az MKT elnöke Az elnök képviseli az MKT-t, és vezeti az MKT országos elnökségének és a küldöttközgyűlésének üléseit. Az üléseken az elnök mondja ki a határozatokat, és ő állapítja meg az egyes döntéseket támogatók, ellenzők, illetve a szavazástól tartózkodók számát. Az elnököt akadályoztatása esetén a főtitkár vagy valamelyik alelnök helyettesítheti. Az elnök személyében egyszer újraválasztható. 41.§ Az MKT főtitkára Az MKT-t más szervek és a hatóságok előtt a főtitkár képviseli. A főtitkár feladata az MKT működésének biztosítása, az elnökség tevékenységének folyamatos szervezése, a vezető testületek üléseinek előkészítése, a határozatok végrehajtásának megszervezése, a végrehajtás ellenőrzése. Az MKT alkalmazottaival szemben a főtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat, melyeket azonban átruházhat az ügyvezető igazgatóra, illetve a szervezetek titkáraira. 42.§ Az MKT alelnökei Az MKT-nak négy alelnöke van. Az alelnökök szükség szerint, az elnök vagy az elnökség felkérésére helyettesítik az elnököt, és ellátják az elnökség által rájuk bízott feladatokat. 43.§ Az MKT főtitkárhelyettese A főtitkárhelyettest az elnökség saját tagjainak sorából választja. A főtitkárhelyettes segíti a főtitkár munkáját, helyettesíti a főtitkárt, és a szervezet önálló képviseletére jogosult. 44.§ Az MKT ifjúsági bizottságának elnöke Az ifjúsági bizottság elnöke irányítja az MKT szervezeteinek egy-egy delegált képviselőjéből álló ifjúsági bizottság munkáját, és szervezi az MKT-nak a fiatal közgazdászok számára nyújtott szolgáltatásait. A bizottság maga választja meg elnökét, akinek mandátuma az MKT tisztújító küldöttközgyűlésekor szűnik meg. 45.§ Az MKT apparátusát ügyvezető igazgató vezeti, aki a társaság alkalmazottja, s aki felett a munkáltatói jogokat az elnökség gyakorolja. Feladatkörét munkaköri leírása határozza meg. 46.§ A szakosztályok és szervezetek működését az MKT titkársága segíti szakmai, szervezési és számviteli szolgáltatások nyújtásával. VII. A felügyelő bizottság 47.§ A felügyelő bizottság ellenőrzi az MKT működésének törvényességét. A felügyelő bizottság évente legalább egyszer ülésezik, és jelentést tesz a küldöttközgyűlésnek az MKT vezető szerveinek működéséről. A felügyelő bizottság az 1997. évi CLVI. tv. 11.§-a szerinti hatáskörrel rendelkezik. 48.§ A felügyelő bizottság elnökből és hat tagból áll. Az elnököt és a tagokat a küldöttközgyűlés két tisztújító küldöttközgyűlés közötti időtartamra választja meg, a társaság tagjainak sorából. A felügyelő bizottság elnökét és tagjait az 1997. évi CLVI. tv. 8.§ 2. bekezdésének, valamint 9. §-ának figyelembevételével lehet megválasztani. A felügyelő bizottság elnöke és tagjai az MKT elnökségi üléseinek állandó meghívottjai, akik az elnökségi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt. 49.§ A felügyelő bizottság üléseit annak elnöke hívja össze, és ő tesz javaslatot a napirendre. A felügyelő bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez legalább négy tag jelenléte szükséges. A felügyelő bizottság az ügyrendjét egyebekben maga határozza meg. VIII. A társaság könyvvizsgálója 50.§ Az MKT könyvvizsgálóját a küldöttközgyűlés választja, és dönt díjazásának mértékéről. 51.§ A könyvvizsgáló a rá vonatkozó törvények és előírások szerint végzi munkáját, és éves jelentését legkésőbb a küldöttközgyűlést megelőző 20. napon át kell adni az MKT igazgatójának. 52.§ A könyvvizsgálóra is érvényesek a vezető szervek tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok. (1997. évi CLVI. tv. 8.§ 2. bekezdés és 9.§ 1. bekezdés.) IX. A társaság gazdálkodása 53.§ Az MKT a közhasznú szervezetekre vonatkozó előírások - különösen az 1997. évi CLVI. tv. törvény 14-16.§-a - szerint gazdálkodik. A gazdálkodás részletes szabályait külön Gazdálkodási Szabályzat tartalmazza, amelyet az elnökség hagy jóvá. 54.§ Az MKT bevételeit
55.§ Az MKT gazdálkodásának alapvető nyilvántartási és beszámolási feladatait az 1997. évi CLVI. tv. törvény 18-19.§-a határozza meg, részletesen pedig a belső szabályzatok tartalmazzák. Az MKT befektetési tevékenységét befektetési szabályzat alapján végzi, amely szabályzatot a küldöttközgyűlés fogad el, és kizárólag az módosíthat. X. A társaság megszűnése 56.§ A Magyar Közgazdasági Társaság megszűnik, ha feloszlását a küldöttközgyűlés kimondja, ha annak határozata alapján más egyesülettel egyesül, vagy feloszlását az arra illetékes bíróság elrendeli. XI. Záró rendelkezés 57.§ Az alapszabályt a Magyar Közgazdasági Társaság 1990. március 11-i közgyűlése fogadta el, és elfogadásakor lépett hatályba. Az alapszabályt az MKT X. közgyűlése 1991. szeptember 24-én, XII. közgyűlése 1995. június 14-én, XIII. közgyűlése 1998. május 6-án, XIV. közgyűlése 1999. május 27-én, XVII. közgyűlése 2002. május 27-én, XX. közgyűlése 2005. május 27-én, XXI. közgyűlése 2006. május 18-án, XXIII. közgyűlése 2008. május 27-én módosította. |
